Másodfokú egyenlet megoldása lépésről lépésre
középszint
Röviden
Az ax² + bx + c = 0 alakú egyenletet (a ≠ 0) a megoldóképlettel oldod meg: x = (−b ± √(b² − 4ac)) / (2a). A diszkrimináns (D = b² − 4ac) megmondja, hány valós gyök van: D > 0 esetén kettő, D = 0 esetén egy, D < 0 esetén egy sincs. Tipikus hiba, hogy a ± miatt a második gyök lemarad.
Képletek
Kidolgozott példa
Oldd meg:
Megvan! Ez a végeredmény.
Megvan! Ez a végeredmény.
vagy
Megvan! Ez a végeredmény.
Ellenőrzés a Viète-formulákkal: 3 + 2 = 5 és 3 · 2 = 6, egyezik.
Itt szokás elcsúszni
- Csak az egyik gyököt írod le (x = 3). A ± miatt két gyök van: a másik az x = 2.
- A 2a csak a gyök alá kerül: x = 5 ± 1/2. A tört vonala a teljes számlálót osztja.
- A −b előjele: b = −5 esetén −b = +5, nem −5.
Gyakori kérdések
Mikor nincs megoldása a másodfokú egyenletnek?
Ha a diszkrimináns negatív, nincs valós gyöke. Például x² + x + 1 = 0 esetén D = 1 − 4 = −3.
Szorzattá alakítással is megoldható?
Igen, ha könnyen látszik a felbontás: x² − 5x + 6 = (x − 2)(x − 3), és egy szorzat akkor 0, ha valamelyik tényezője 0.
Mire jók a Viète-formulák?
A gyökök összegét és szorzatát adják meg a megoldás nélkül, ezért gyors ellenőrzésre és paraméteres feladatokra jók.