Exponenciális egyenletek megoldása
közép- és emelt szint
Röviden
Exponenciális egyenletnél az ismeretlen a kitevőben van. Ha a két oldal felírható ugyanannak az alapnak a hatványaként, a kitevők egyenlők. Ha többféle hatvány szerepel, gyakran új ismeretlent vezetsz be (például y = 2ˣ), és másodfokú egyenletet kapsz.
Képletek
Kidolgozott példa
Oldd meg:
Jó lépés: mindkét oldalt azonos alapú hatvánnyá írtad.
Jó lépés, de még nem a végeredmény.
Megvan! Ez a végeredmény.
Második példa: 4ˣ − 3 · 2ˣ − 4 = 0. Legyen y = 2ˣ: y² − 3y − 4 = 0, ebből y = 4 vagy y = −1. A 2ˣ = −1 lehetetlen (2ˣ mindig pozitív), a 2ˣ = 4-ből x = 2.
Itt szokás elcsúszni
- 2ˣ⁺¹ = 32-ből x + 1 = 16, vagyis x = 15 (elosztod 2-vel). A Derivo: „A kitevőben álló ismeretlen nem szorzó, ezért nem oszthatsz az alappal. Írd fel a másik oldalt az alap hatványaként.”
- Az y = −1-ből is gyököt keresel. A 2ˣ soha nem negatív.
- (2³)ˣ⁺¹ helyett 2^(3 + x + 1). Hatvány hatványozásánál a kitevők szorzódnak: (2³)ˣ⁺¹ = 2^(3(x + 1)).
Gyakori kérdések
Mi a teendő, ha nem hozható közös alapra?
Mindkét oldal logaritmusát veszed: 3ˣ = 7 esetén x = lg 7 / lg 3.
Lehet-e az exponenciális egyenletnek negatív megoldása?
Igen, x lehet negatív (2ˣ = 1/4 esetén x = −2); csak a 2ˣ értéke nem lehet negatív.
Mikor kell új ismeretlen?
Ha ugyanannak az alapnak több hatványa szerepel, például 4ˣ és 2ˣ.